Ii 43735j

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, SZÁMÍTÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK

Informatika (2sz31nak03B) Jegyzet az e-learning gyakorlatokhoz III. modul - Vizualizáció

Összeállította: Baksa-Haskó Gabriella 2015

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 1

HOGY AZ ADATOKAT GYORSAN ÁTLÁSSUK ........................................................................ 3 1.1

Feltételes formázás...................................................................................................... 3

Formázás szabályok alapján ............................................................................................... 3 Hőtérképek feltételes formázással..................................................................................... 5 1.2 2

3

Értékgörbék (celladiagramok, sparklines) ................................................................... 5

STATIKUS DIAGRAMOK....................................................................................................... 7 2.1

Sugár diagram .............................................................................................................. 7

2.2

Buborék diagram ......................................................................................................... 8

2.3

Google Spreadsheet diagramok .................................................................................. 9

DINAMIKUS DIAGRAMOK ................................................................................................. 14 3.1

Kimutatás-diagramok ................................................................................................ 14

Szeletelő ........................................................................................................................... 14 Idősor................................................................................................................................ 15 3.2

Gapminder.org........................................................................................................... 16

3.3

Mozgó grafikon (Google) ........................................................................................... 19

3.4

Időtengely grafikon (Google) ..................................................................................... 21

2

1 HOGY AZ ADATOKAT GYORSAN ÁTLÁSSUK Adatok képszerű megjelenítésére általában igaz, hogy fontos az adatok sorrendje. Az ábra rendezettsége további vizuális információt hordoz a színek és méretek mellett. Általában javasolt valamilyen természetes rendezettségben ábrázolni az adatokat. Az egyik ilyen triviális rendezés az időbeli rendezés. Idősorok esetében a táblázatok ilyen sorrendben szokták tartalmazni az adatokat. Ha azonban nem, vagy nem csak idősoros adatok vannak, akkor is érdemes a rendezettségre odafigyelni. Általában az alfabetikus sorrend nem természetes sorrend, nem segíti az információ feldolgozást. Ehelyett rendezhetünk a vizsgált adat nagysága szerint, vagy két dimenzió esetén a vizsgált adatok valamilyen mutatója (pl. átlaga) szerint. Ha van más attribútum a táblázatban, akkor azt is felhasználhatjuk a rendezésre, mondjuk pl. dolgozók életkora, vagy valamilyen csoportosítás szerint, hogy legalább az egy csoportba tartozók egymás mellé kerüljenek.

1.1 Feltételes formázás Az automatikus adat-vizualizáció egyik eszköze a táblázatkezelőkben a feltételes formázás. A legtöbb táblázatkezelő programban létezik valamilyen formában. Az Excel 2007-es verziójától kezdve új, nagyon látványos feltételes formázási lehetőségek jelentek meg. Ilyen az adatsávok, melyekkel gyakorlatilag kis sávdiagramokat készíthetünk a cellán belül, a színátmenetes formázás, melynek segítségével könnyedén készíthetünk hőtérképeket az adatainkból, vagy az ikonkészletek, melyekkel az adatok nagyságától függő ikonok jelennek meg a cellákban. Formázás szabályok alapján Feltételes formázáshoz ki kell jelölni a teljes tartományt, amelynek a celláit formázni szeretnénk. Ha nem a beépített formázásokat (Adatsáv, Színskála, Ikonkészlet) akarjuk alkalmazni, akkor a lista elején konkrét szabályokat is megadhatunk, vagy választhatjuk az Új szabály pontot és részletesen megadhatjuk az érvényesíteni kívánt szabályokat.

3

Ha egy oszlop értékei alapján a táblázat teljes sorait szeretnénk formázni, akkor a teljes táblázat kijelölése után az Új szabály ablakban „A formázandó cellák kijelölése képlettel” pontot kell választanunk. Itt a feltételt tartalmazó oszlop celláját kell megadnunk vegyes hivatkozással (csak az oszlop előtt van $ jel) és megadnunk a feltételt. Képlettel megadott formázásnál egészen bonyolult, összetett képleteket is használhatunk. A Formátum gomb segítségével tudjuk megadni, hogy a feltételnek megfelelő cellák sora milyen formázást kapjon.

A feltételes formázással ellátott cellák (vagy akár az egész munkalap) kijelölése után a Feltételes formázás/Formázások kezelése paranccsal megnyíló ablakban áttekinthetjük a beállított formázásainkat. Szükség esetén a szabályok sorrendjét felcserélhetjük, a szabályokat vagy a formázást módosíthatjuk, a felesleges formázásokat kitörölhetjük. (Az ablakban is beállíthatjuk, hogy mely szabályokat szeretnénk látni: kijelölt tartomány, vagy valamelyik munkalap szabályait.)

4

Hőtérképek feltételes formázással Ha olyan táblázatkezelővel dolgozunk, ahol a színátmenet választása nem szerepel a lehetőségek között, akkor több szabály együttes megadásával is el lehet érni hasonló végeredményt. A színátmenetek választásánál is több lehetőségünk van: lehet 2 vagy 3 szín közötti átmenetet megadnunk, megadhatjuk a konkrét színeket és azt is, hogy melyik értékeket reprezentálják az egyes színek. Az alapértelmezett beállítás két szín esetén, hogy az egyik szín a minimális a másik pedig a maximális értékhez tartozik, a köztes színek pedig egyenletesen oszlanak el. Három szín esetén a minimumhoz tartozik az egyik szín, a középső elemhez (50. percentilis, azaz a medián) a második szín és a maximális értékhez a 3. szín, az átmeneti színek pedig a köztes értékekhez egyenletesen elosztva.

Mindkét típusú átmenetnél módosíthatjuk a minimum és maximum értéket is, ebben az esetben a megadott érték alatt illetve felett már nem változik a szín, végig a végpont színe marad. A végpontoknak és a középpontnak megadhatunk konkrét értékeket, százalékot vagy percentilist is. Percentilis megadása esetén a számok nagyság szerinti sorrendje számít csak, de a nagyságban lévő eltérés nem, míg százalék esetén a két szélsőérték közötti terjedelem százalékában adhatjuk meg a határoló pont helyét.

1.2 Értékgörbék (celladiagramok, sparklines) Az Excel 2010-es verziójában jelent meg, így ezt a korábbi verziókban illetve más táblázatkezelőkben nem fogjuk tudni kipróbálni. Az értékgörbék olyan egyszerűsített diagramok, melyek a munkalap egy-egy cellájában rajzolódnak ki. Kötegelve is készíthetőek: ha kijelölünk egy tartományt, akkor annak minden sorából vagy minden oszlopából készül egy diagram a megadott

5

oszlopba, vagy sorba. Relatív hivatkozást használ a diagram, így másolható is, és az újabb adatsorokra is elkészül a diagram. Típusai: vonal, oszlop és nyereség veszteség. Utóbbi típusnál csak a pozitív és negatív értékek megkülönböztetése történik függetlenül azok mértékétől. Az egyszerűsített diagram azt jelenti, hogy az ábráknak nincs függőleges tengelyük és vízszintes is csak külön beállításra, gyakorlatilag a cella szélei a viszonyítási alapok. A diagramokon nincs semmi felirat. Stílusban a diagram színe változtatható, illetve meg lehet jelölni a diagram nevezetes pontjait: a maximális értéket (felső pont), a minimális értéket (alsó pont), az első illetve utolsó pontokat, a negatív pontokat. A vonaldiagramon a jelölők bekapcsolásával minden egyes adatpontot megjelöl egy ponttal. Ha csak azt szeretnénk látni, hogy az egyes adatsorokban hol helyezkedik el a legnagyobb illetve a legkisebb érték, akkor érdemes a nyereségveszteség típust választani (ha minden értékünk azonos előjelű, akkor egyenlő méretű kis téglalapokat fogunk látni) és olyan stílust beállítani, ahol különböző színnel jelöli a táblázatkezelő a legnagyobb és a legkisebb értékeket.

Ha vonal vagy oszlopdiagramot használunk, akkor alapértelmezetten minden adatsor a saját minimum és maximumértéke között ábrázolódik, így az adatsorok összehasonlítása a celladiagramok alapján nehéz, mert nagyságrendektől függően más kilengéssel ábrázolja az adatokat. Ezért érdemes azt beállítani, hogy az összetartozó celladiagramok y tengelyének kezdő és végpontja megegyezzen a teljes táblázatban. Így az ábrák jobban összehasonlíthatóak, többet mondanak a teljes adathalmazról.

6

2 STATIKUS DIAGRAMOK 2.1 Sugár diagram A sugár, vagy pókháló diagram hasonlít a vonaldiagramhoz, hiszen az adatsorok egymás utáni elemei össze vannak kötve, de azok értékeit nem egy darab y tengelyről lehet leolvasni, hanem mindegyik adatpontot másikról.

Korábbi verziókban a sugár irányú y tengelyeket alapértelmezetten berajzolta az Excel, a 2013as verzióban viszont nincs lehetőség a tengelyek berajzolására. A képen látható ábra úgy készült, hogy az értéktengely beállításainál az osztásközöknél megjelenítettük a kis léptéket, így a sűrű rovátkák gyakorlatilag egy vonalat alkotnak.

7

Nem praktikus túl sok adatsor együttes ábrázolása, mert akkor nehéz követni a vonalakat, már a példában szereplő 5 adatsor is kicsit nehezen követhető a két kék szín miatt. Azért, hogy biztosan meg tudjuk különböztetni a kettőt, az extrém mértékben növekvő mobil-telefon állományt szaggatott vonallal emeltük ki. A sugárdiagramból is létezik a terület diagramhoz hasonló (kitöltött sugár), de ennek használata csak akkor javasolt, ha az adatsorok olyan sorrendben szerepelnek, hogy nem takarják el egymást (és nincsenek sorrendi váltások az adatsorok nagyságában, mert akkor a takarás elkerülhetetlen). Az Excel 2013-as verziójában nincs a halmozott vonalhoz hasonló halmozott sugár diagram.

2.2 Buborék diagram A pontdiagram egy kiterjesztett változata a buborékdiagram, ahol nem csak az x és y koordináták hordoznak információt, hanem a pontok (buborékok) mérete is. Ebben az esetben egy adatsor már 3 oszlopból áll.

Az Excel 2013-ban két típusa van, buborék és térhatású buborék. Mindkettőnél beállítható, hogy a kör szélessége vagy területe legyen arányos a harmadik oszlop adataival. Ha a szélességet választjuk, akkor látványosabb lesz a különbség az értékek között, míg a terület választásánál (az első ábra a területarányos, míg a második a szélesség arányos):

Ha kimutatásból szeretnénk pont, vagy buborék diagramot készíteni, akkor szükséges néhány köztes lépés, mert a kimutatás diagramok között nem létezik pont és buborék. Buborék diagramnál fontos, hogy a 3 összekapcsolódó adat 3 egymás melletti oszlopba kerüljön, tehát az x

8

és y tengely értékeit is a sorra helyezzük a kimutatásban. Ha csoportosított értékeket használunk, akkor az okoz nehézséget, hogy a csoportok felirata szöveg típusú, ábrázolni viszont csak számokat tudunk. Szintén figyeljünk rá, hogy részösszegek ne szerepeljenek a kimutatás táblázatban. Elrendezésnek válasszuk a táblázatosat, és az elemcímkék minden sorban ismétlődjenek meg. Ezek után készíthetjük el a segédtáblázatot, amiből a diagram ténylegesen elkészíthető. A szövegeket számra az FKERES függvény segítségével cserélhetjük.

2.3 Google Spreadsheet diagramok Az Excel számos lehetőséget ad az adatok ábrázolására, de az eddigi példákból is látható volt, hogy azért még lehetnek ötletek, amelyeket itt nem tudunk megvalósítani. Az Interneten számos, akár ingyenesen is használható diagramot illetve grafikonkészítőt lehet találni. Ezek közül most a Google docs táblázatkezelőjének néhány lehetőségét nézzük meg. A felhő alkalmazásoknál nehéz pontosan leírni a működést, mert míg a dobozolt alkalmazások „tudása”, működése csak verzióváltáskor változik, a felhő alkalmazásoké folyamatosan. Az itt leírtak tehát 2015. november 10-n igazak.

A Google grafikonjai között is megtaláljuk a szokásos alap grafikonokat: kör, oszlop, sáv, vonal, terület, pontdiagram. Ezek mellett azonban találunk néhány különleges diagramtípust is. Általában jellemző a Google grafikonjaira, hogy egy kicsit dinamikusak, azaz ha mozgatjuk felettük az egeret, akkor az éppen az egér alatt lévő adatpont hangsúlyt kap. Ez a hangsúlyozás diagramtípusonként eltérő. A lista elején szereplő 6 diagramcsoport működése kidolgozottabb. Az Excelhez képest jóval kevesebb beállítási lehetőség van ugyan, de tudunk címet adni

9

a diagramnak, adatfeliratokat helyezhetünk el, a jelmagyarázatot áthelyezhetjük a diagram átszínezésére és a feliratok formázására is lehetőségünk van.

A diagramokat elkészültük után a táblázattól függetlenül is lehet használni, a kész diagram helyi menüjében kell a megosztást választani. Itt azt is eldönthetjük, hogy csak képként, vagy interaktív diagramként szeretnénk használni.

10

Néhány érdekesség az alsó 3 kategória diagramjairól. Pont: a pont kategóriában találjuk a pontdiagramot és a buborékdiagramot. Utóbbi az Excelhez képest sokkal kényelmesebben használható. Automatikusan egyedi feliratokat tehetünk a buborékokra, a szokásos 3 összefüggő adathoz képest megadhatunk egy negyediket is, ami a buborékok színét fogja meghatározni. Ha a kész diagramon rámutatunk egy-egy buborékra, annak részletes adatait is rögtön láthatjuk.

11

Térkép: két fajtája van, vagy a térképen az országok színárnyalatával jelzi a hozzájuk tartozó mennyiségeket, vagy pedig az országokra helyezett buborékokkal. A beállítási lehetőségek száma korlátozott. Nem tudunk címet adni, nincs jelmagyarázat. Meg tudjuk határozni a térkép színeit és azt, hogy az egész világtérképet, vagy csak egy-egy kontinenst szeretnénk látni.

Az Egyéb kategóriában találjuk többek között a vállalati dashboardokon gyakran megtalálható Mérce diagramot, mely egyetlen adatot ábrázol egy sebességmérő órához hasonló ábrán. A beállításokban megadható, hogy melyik legyen a zöld a piros és a sárga sáv az órán. Egy grafikonon több ilyen mérce is elhelyezhető. A beállítások szintén korlátozottak, a színeken és a skála alján és tetején kívül semmit nem tudunk megadni (cím, feliratok elhelyezése, formázása) és egyáltalán nem interaktív.

12

Ebben a kategóriában találjuk még az Értékgörbét, a Hisztogramot, az Idővonalat, a Mozgódiagramot, a Sugár diagramot, a Gyertya diagramot, a Szervezeti diagramot, a Fa diagramot és a Táblázatot. Mindegyikhez leírást ad a Google, hogy hogyan kell használni, milyen adatok ábrázolására alkalmas és példa linket is ad, ahol ki lehet próbálni az egyes diagramokat. Az Idővonalat és a Mozgódiagramot a következő gyakorlaton fogjuk megnézni. Az Értékgörbe hasonlít az Excel értékgörbéjéhez, annyi különbséggel, hogy nem cellákba teszi a görbéket, hanem egy ábrára, de ott külön kis felirat nélküli diagramok lesznek. A Gyertyagrafikon az Excelben is megtalálható (Árfolyam néven), tőzsdei árfolyammozgások ábrázolására alkalmas. A Sugár diagram annyiban különbözik az Excelétől, hogy vonalanként az utolsó értéket nem köti össze az elsővel (ez egyébként logikus is).

13

3 DINAMIKUS DIAGRAMOK 3.1 Kimutatás-diagramok A szokásos diagram eszközöket kimutatás-táblázatra is használhatjuk. Ilyen esetben, ha benne állunk a kimutatásban, akkor nem kell kijelölni az adatokat, hanem automatikusan a teljes kimutatásból készül a diagram, és azzal szoros kapcsolatban van, azaz ha a kimutatás elrendezését változtatjuk, akkor a diagram elrendezése is annak megfelelően változik. Beállítástól függ, de általában a diagramon is megjelennek a kimutatás mezői, így az átrendezést és a szűréseket a diagramon is meg lehet tenni, ami visszafelé ugyanúgy módosítja a kimutatást is. Kimutatás-diagramként nem mindegyik diagramtípus használható: pont (xy), buborék és árfolyam diagramok kimutatásból nem készíthetőek. Kördiagram készítésénél fokozott figyelmet igényel, hogy a kimutatás bővítésekor is mindig csak az első adatsor kerül ábrázolásra. Kimutatásban gyakori, hogy a különböző oszlopok különböző nagyságrendű, esetleg különböző mértékegységű adatokat tartalmaznak. Ilyenkor a szokásos oszlopdiagram helyett érdemes azt a megoldást választani, amikor az egyik adatsor az egyik, a másik adatsor pedig a másik y tengelyről olvasható le. Szeletelő A kimutatásokon használható szűrők alternatívája az úgynevezett szeletelő (slicer). Szeletelőt a Kimutatás eszközök szalag Elemzés lapján tudunk beszúrni. Ha kiválasztjuk a parancsot, akkor megkapjuk a kimutatásunk minden mezőjét, így egy lépésben több szeletelőt is létre tudunk hozni a megfelelő mezők kijelölésével.

14

A szeletelők grafikailag látványos szűrők. További hasznos tulajdonságuk, hogy a Jelentéskapcsolatok parancson keresztül egyszerre több kimutatáshoz (és így az azokból készült diagramokhoz) is hozzá lehet őket csatolni, így a szűréseinket egyszerre több kimutatásban is alkalmazhatjuk.

Ugyanígy, ha több szeletelőnk van, akkor a kimutatásoknál is beállíthatjuk, hogy mely szeletelők kapcsolódjanak hozzájuk.

Idősor Az idősort is a Szűrés blokkban találjuk és valójában egy speciális szeletelő. Ha rákattintunk, akkor ugyanúgy kapunk egy mezőlistát, de itt csak a dátum tartalmú mezők fognak szerepelni.

Az Idősor beállításainál megadhatjuk, hogy mely alkatrészek jelenjenek meg, magán az idősoron pedig módosíthatjuk az egységet, ami alapértelmezetten hónap, de pl. az ábrán negyedévre állítottuk. A szűréshez kattinthatunk az egyes negyedévekre, vagy több időszakot is kijelölhetünk együtt.

15

3.2 Gapminder.org A Gapminder hátterében lévő adatbázisban összesen 519 indikátor szerepel. Ezekről kaphatunk áttekintést a http://www.gapminder.org/data/ oldalon. A grafikonokat a http://www.gapminder.org/world/ oldalon tudjuk összeállítani. A minta grafikon (Wealth and Health of Nations) magyarázata: 5 dimenzió egyetlen diagramon:     

x tengely: egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva, az inflációt is figyelembe véve, logaritmikus skála y tengely: várható élettartam (években), lineáris skála buborék mérete: az ország lakosságszáma buborék színe: földrajzi régió Idődimenzió: lejátszható az időbeli változás

16

Grafikon nézetben az alábbi dolgokat lehet megváltoztatni:  

Az x és az y tengely: milyen adat legyen rajta és lineáris vagy logaritmikus skála A buborék mérete: milyen adattól függjön. A buborék legkisebb és legnagyobb értékhez tartozó méretét is megadhatjuk az ábra jobb alsó sarkában.



A színezés: földrajzi régiók alapján (4 vagy 6 szín), bevételek alapján, van-e tengerpartja, G77 – OECD és egyéb országok, vallási kategória szerint (keleti, muszlim, keresztény, nem besorolható), vagy színskálák gyakorlatilag bármilyen adat alapján (nagy piros, kicsi kék)

 

Az időnél módosítható a lejátszás

sebessége Kiválasztható, hogy melyik országok legyenek kiemeltek: ezeket felcímkézi, az is megadható, hogy a ki nem választott országok mennyire látszódjanak. Ezt a lista alatt az átlátszóság csúszkán lehet beállítani.



Ha van, vagy vannak kiválasztott országok, akkor az időnél beállíthatjuk, hogy az idő-

beli változást is lássuk (Trails) – Ha az x tengelyre is az időt helyezzük, akkor gyakorlatilag dinamikusan rajzolja ki az idővonalat.

17

Ahol változtatni tudunk az ábrázolni kívánt adaton, mindig van lehetőségünk, hogy megnézzük az adatokat táblázatos formában is, és ott további magyarázatot is kapunk az adatokról. Pl. a Size ablak jobb felső sarkában is rá tudunk kattintani a kis táblázatra. A táblázat melletti szövegre kattintva pedig az adott változó dokumentációját tekinthetjük át.

18

Térkép nézetben elveszítjük az x és y tengelyeket, de láthatjuk a kiválasztott országokat a világ térképén elhelyezve. Ilyenkor érdemesebb a buborék színét nem a földrajzi régióhoz kötni, mert az így redundáns. Az alábbi példán a színek a főbb vallásokat jelentik.

3.3 Mozgó grafikon (Google) A Gapminder diagramjai is Google táblázatok alapján készültek. Hasonló diagramokat saját adatainkból is tudunk készíteni a Google docs táblázatkezelőjével. A Buborék munkalapon egy már előkészített táblázatot látunk, de a grafikonszerkesztőben kapunk segítséget ahhoz, hogy mozgó buborék diagram készítéséhez milyen adatoknak kell szerepelnie a táblázatban. Kötelező elemek az első oszlopban a címkék (a buborékok neve), ez a példafeladatunkban a Termék. A második oszlopban kötelezően az időnek kell szerepelnie, ez lehet dátum, vagy mint a példánkban is van, csak évszámok. A 3. és 4. oszlop fogja adni az X és Y koordinátákat. Az utolsó két oszlop opcionális, az egyik a színt, a másik a buborék méretét fogja meghatározni. Ha meg van a megfelelő oszlopsorrendű táblázatunk, akkor a grafikon elkészítéséhez nem is kell mást tennünk, mint a Grafikon beszúrása parancsra mennünk (akár menüből, akár az eszköztárról). Általában a Javasolt grafikonok között már ott lesz a Mozgó diagram, de a grafikonlistában a Trend csoportban találjuk meg egyébként. A Személyreszabásnál csak néhány alapértelmezetten meglévő funkciót kapcsolhatunk ki, a kész diagramon viszont interaktívan rengeteg mindent változtathatunk.

19

A diagram elrendezése nagyon hasonlít a Gapminderes grafikonok elrendezéséhez és a megfelelő helyeken a mezők fel is cserélhetők (mi legyen az egyes tengelyeken, mi határozza meg a buborékméretet és a színeket, milyen sebességű legyen a lejátszás). Ugyanúgy ki is lehet jelölni adatpontokat az ábrán és a jobb alsó sarokban lévő csavarkulcsnál meg lehet adni a ki nem jelölt buborékok átlátszóságát. Szintén megadható az is, hogy az időbeli mozgást folyamatosan mutassa-e (Trails). További beállítási lehetőség, hogy a jobb felső sarokban 3 fülön válthatunk az egyes diagramtípusok között: megjeleníthetünk oszlop vagy vonaldiagramot. Ezeknél is működik az időbeli változás lejátszása, de egy dimenzióval kevesebb kerül ábrázolásra. A megfelelő pontokon beállíthatók ezek a dimenziók. Az oszlopdiagram:

20

Az x tengelyen beállítható, hogy melyik adat sorrendjében szerepeljenek az oszlopok (itt most Ár), Megadhatjuk, hogy mi legyen az Y tengelyen (itt most a B üzlet forgalma), hogy mit jelentsenek a színek (itt most kategória) és melyik adat legyen kiemelve (itt most a ceruza).

A vonaldiagramon az X tengely az idő, az Y tengelyt, a színezést és a kiemelést lehet módosítani. Ha egy részletes adatokat tartalmazó táblázatból szeretnénk mozgó diagramot készíteni, akkor egy lehetséges megoldás, hogy egy offline táblázatkezelőben megfelelő formára hozzuk, esetleg kimutatás segítségével összesítjük az adatokat. Ez esetben ügyeljünk kimutatás elrendezésére (táblázatos elrendezés, az összes elemcimke megismétlése, részösszegek és végöszszegek elrejtése). Az átalakított táblázatot másoljuk át a Google-be, ott cseréljük fel az oszlopokat a megfelelő sorrendbe és akkor már készíthetjük a diagramot.

3.4 Időtengely grafikon (Google)

21

Időtengely grafikonhoz az első oszlopba a dátumokat a további oszlopokba pedig az ábrázolni kíván értékeket kell írnunk. A Youtube nézettség munkalapon az egyik kurzusvideó 2014-15 tanévi nézettségi adatai szerepelnek. A grafikonszerkesztő ablakban szintén a Trend kategóriában találjuk. Az eredmény hasonlít egy szokásos vonal vagy területdiagramhoz, annyi különbséggel, hogy a diagram alján találunk egy navigációs részt, aminek segítségével az időtengely bizonyos részeire ránagyíthatunk, illetve eltolhatjuk, hogy a tengely melyik részét szeretnénk látni. A diagram tetején, bal oldalon meghatározott hosszúságú időintervallumokra nagyíthatunk: 1 napra, 5 napra, 1, 3 vagy 6 hónapra, vagy egy egész évre. Ha a Max-ra kattintunk (a fenti ábrán ez látszik), akkor a teljes grafikont látjuk. A lenti ábrán csak a szeptember 8. és 27. közti időszakot látjuk. A lenti csúszka a szélein lévő fogantyúkkal átméretezhető.

22